A modern társadalomban az édességfogyasztás a mindennapok részévé vált. A cukrot már nem patikában vásároljuk grammonként, hanem kilószámra a közértben.
Ráadásul az ipari finomításnak köszönhetően létrehoztunk egy táplálkozástani szempontból teljesen üres, ámde igen kalóriadús élelmiszert, aminek fogyasztása sokkal több hátránnyal, mint előnnyel jár. Semmi bajunk nem történne, ha a cukrot elhagynánk étrendünkből. De mégis esszük. Mert édes, mert megnyugtat, mert élvezetes, mert szeretünk a barátnőnkkel cukrászdában beszélgetni, mert tortával ünnepelünk, mert finom, és mert kialakítottunk egy olyan életformát, amelyben szükségünk van az édességre. Rendben. Ha annyira ragaszkodunk ehhez, nézzük végig milyen alternatívák közül érdemes választani.
A glikémiás index
A glikémiás index (GI) egy 0-tól 100-ig terjedő skálán sorolja be az élelmiszereket aszerint, hogy a bennük lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. A 100-as érték a glükóz. Tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozásnál mindig alacsonyabb GI értékű ételek fogyasztására kell törekednünk, hisz ezek nem emelik meg olyan drasztikusan a vércukorszintet. (Alacsony GI: 0-55-ig, közepes: 55-69-ig, magas: 70 fölött). Érdemes ez alapján kiválasztani az édesítőszereket is.
Természetes édesítők
A barnarizsből készült rizs szirup készítésénél kis mennyiségű csíráztatott rizst vagy árpát és enzimeket adnak a főtt barna rizshez. Így főzik együtt, majd leszűrik. A végtermék kb. 50% komplex szénhidrátot, 45% maltózt és 3% glükózt tartalmaz. A glükóz rögtön felszívódik a vérben, a maltóz kb. másfél óra, a komplex szénhidrátok két-három óra alatt. Kb. fele olyan édes, mint a cukor és mivel összetett szénhidrát, emésztése is hosszabb ideig tart.
A fruktóz (gyümölcscukor) a gyümölcsökben található cukor. A kereskedelemben kapható fruktózt kukoricakeményítőből állítják elő. Felszívódásához nem szükséges inzulin, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. Glikémiás indexe 20-as. A mai álláspont szerint a fruktóz rendszeres használata több problémát is okozhat. Megemeli az LDL koleszterin és a triglycerid szintet, melyek növelik a szívbetegségek kockázatát. Ugyancsak probléma, hogy a fruktóz „üres cukor”, vagyis semmilyen tápanyagot nem tartalmaz.
A legtökéletesebb fruktóz maga a friss gyümölcs. Ebben a formában enzimekkel, rostokkal, vitaminokkal, és ásványi anyagokkal természetes egyensúlyban van jelen. Törekedjünk arra, hogy édesség igényünket egy-két adag gyümölcs, vagy gyümölccsel édesített sütemény fogyasztásával elégítsük ki. Ez persze nem egyik napról a másikra fog menni.
A méz közepesen magas glikémiás indexű, teljesen természetes, magas tápanyag értékű édesítő. A természet egyik csodája, hisz becslések szerint a méhek több ezer kilométert utaznak, és temérdek virágra szállnak le, míg 1 kg mézet megtermelnek. Kis mennyiségben, megbízható forrásból származó mézet nyugodtan használhatunk. Érdemes megkóstolni a ritkább fajtákat is, mert igazi csemegékre bukkanhatunk, mint pl. a medvehagyma vagy a gyümölcsvirág méz.
A közelmúltban nagyobb hangsúllyal jelent meg a magyar piacon a xylit(ol), ami egy, a cukoralkoholok közé tartozó édesítőszer. Gyümölcsök és zöldségek rostanyagaiban található, az emberi szervezet maga is előállítja kis mennyiségben. A xylitol nem támogatja az erjedési folyamatokat, ezért fogvédő hatású, megállítja a szájüregben végbemenő és fogromlást okozó erjedést. Ugyanezen oknál fogva nem alkalmas kelt tészták készítésére. Fokozatosan kell hozzászoktatnunk szervezetünket, mert eleinte felfújódást, hasmenést okozhat. Glikémiás indexe 7-es, Candida problémával küzdők, cukorbetegek is használhatják. Háziállatok, kutyák számára viszont veszélyes lehet, az ő májuk nem tudja lebontani.
A Stevia rebaudiana egy Dél-Amerikából származó gyógynövény. Levelei önmagukban édes ízűek. Sokkal édesebb, mint a cukor, ezért nagyon kis mennyiség is elég belőle. Kalóriatartalma nincs, a vércukorszintet nem befolyásolja. Észak-Amerikában és Európában sok ellentmondás kíséri útját. Az amerikai FDA (Food and Drug Administration) soha nem tudta kimutatni, hogy bármilyen módon veszélyes vagy káros lenne, édesítőszerként való engedélyeztetése mégis falakba ütközik.
Láthatjuk tehát, hogy a répacukron kívül létezik számos alternatíva, mellyel édesíthetjük ételeinket. Ezek kevésbé megterhelők szervezetünk számára, ezért érdemes fokozatosan áttérnünk rájuk. A cukor teljes elhagyása és a napi szintű, mennyiségi édességevés között még sok árnyalat van. Induljunk hát el kis lépésekben a tudatosabb, fegyelmezettebb, intelligensebb táplálkozás felé. Szervezetünk pozitív visszajelzései bátorítást adnak majd.
A túlzott cukorfogyasztás hátrányai:
- súlygyarapodás, elhízás
- hiperaktivitás, koncentráció zavar, hangulatingadozás
- gyengül az immunrendszer
- kiváló táptalaj a Candidiasis kialakulásához
- támogatja az erjedéses, rothadásos folyamatokat a bélrendszerben
- kimeríti a hasnyálmirigy működését
- fogszuvasodást okoz
- savasítja a szervezetet
- vitamin és nyomelem hiányt idéz elő
Az inzulin felfedezőpárosának egyike, a kanadai Charles Herbert Best figyelmeztetett arra, hogy a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol: károsítja a májat és az idegsejteket.
Mezei Elmira
táplálkozási szakértő



