A holisztikus táplálkozástudományt Angliában tanulta. Rendszeresen tart főzőtanfolyamokat, foglalkozik tanácsadással és a Gondolkodj egészségesen! Program „Zöldségnagykövete”(a Program a holisztikus egészségszemlélet átadását tűzte ki célul óvodás korú gyerekeknek).

Elmondanád, mivel foglalkozik a holisztikus táplálkozás tudománya?

A holisztikus megközelítés azt vallja, hogy az ember egy komplex, fizikai, érzelmi, szellemi lény, és mindezen aspektusait figyelembe veszi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor hozzám fordul valaki egy bizonyos egészségügyi problémával, akkor azon kívül, hogy átbeszéljük a táplálkozási szokásait, figyelembe veszem az élethelyzetét, a személyiségét, a körülményeit, párkapcsolatát, családját, az élethez és önmagához való hozzáállását, tehát, mint egy lelki-fizikai egészre tekintek rá.

Mi a tapasztalatod? Mennyire nyitottak az emberek ez iránt?

Változtatni nehéz, ezért fontos, hogy valaki támogatást nyújtson, azonban a sikeres folyamatot átélő ember nagyon hálás tud lenni a segítségért. A változáshoz nagy bátorság és elszántság kell. A régi minták, szokások helyett újakat kell megtanulni. Nem lehet úgy változtatni, hogy mindent abbahagyunk, amit addig csináltunk, és helyükbe nem lép semmi. Ez nem így működik. Nagy segítséget jelent, ha ebben az időszakban olyan tapasztalt szakember áll mellettünk, aki mindent megad ahhoz, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átmenet.

Magyarországon nem túl biztatók a táplálkozási szokások. Európa nyugati, északi vagy déli országaihoz képest sokkal kevesebb zöldséget, és jóval több állati fehérjét fogyasztunk. Hol hibádzik ez?

Egyrészt létezik egy szemlélet, mely szerint a zöldség másodrendű élelmiszer. A zöldségből készült főételnek a magyar táplálkozásban kevésbé van hagyománya, ezért mindenképpen ki kell tekinteni a nagyvilágba, mert vannak népek, akiktől sokat tanulhatunk. Ázsia bizonyos részein, illetve a mediterrán vagy skandináv térségben például sokkal változatosabban használnak zöldségeket, mint mi. Tehát van egy rossz szemlélet, és van egy rossz gyakorlat is. A közétkeztetés alacsony színvonalú, friss zöldséget csak nagyon keveset használnak. A gyerekek tulajdonképpen már egész kiskortól kezdve ezt szokják meg. Ezért én nagyon tisztelek minden olyan kezdeményezést, ahol ezen változtatni próbálnak. A tanfolyamaimon is az a legfőbb célom, hogy igazi gourmet finomságokat tanuljunk meg készíteni zöldségekből. Mi magyarok mindent panírozunk és bő zsírban vagy olajban sütünk. Főételként többnyire húst krumplival vagy rizzsel, esetleg tésztát fogyasztunk. A zöldség vagy egy kis ázott saláta vagy egy olyan berántott főzelék, amiben megáll a kanál.

A rossz színvonalú közétkeztetés mellett sokat hallani a gyerekek otthoni nem megfelelő táplálásáról is. Miben látod valójában a problémát?

Nem tudom, hogy született az a sok furcsa élelmiszer, ami manapság ellepi az üzletek polcait. Azt értem, hogy egyre többen vagyunk a földön, tehát olyan technikákat kell alkalmazni, amivel tartósítani, dúsítani lehet, hogy elegendő élelmiszer legyen. Ugyanakkor azt is látom, hogy rettenetes túlkínálat van. Ha körülnézünk egy szupermarketben, sok, emberi fogyasztásra csak félig-meddig alkalmas terméket látunk, ami vagy iszonyatosan sós és zsíros, vagy nagyon zsíros és cukros vagy esetleg mindez együtt, plusz egy csomó adalékanyag. Hihetetlenül alacsony valós tápanyag értékkel bírnak és erősen manipuláltak. Biztos vagyok benne, hogy ezek az élelmiszerek megváltoztatják a szervezetet, és egyre inkább olyan generációk nőnek fel, akiknek az immunrendszere, az idegrendszere egyszerűen más, mint azoknak az embereknek, akik természetes, hagyományos táplálékokat fogyasztottak. Az a hatalmas inger túltengés, ami a világot uralja, az élelmiszeriparban is tükröződik. Nagyon intenzív, természetellenes ízek születnek, az emberek pedig ezt kezdik igényelni, mert hozzászoknak, hogy mindenben ízfokozók, állományjavítók és színezékek vannak. Ez egy folyamatos környezeti stressz, amellyel a szervezet alig tud lépést tartani.

Hogyan lehetne ezen változtatni?

Edukációval. Nagyon fontosnak tartom, hogy az embereknek legyen erről információja, mert azt hiszem nagyon sokan egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy mit vesznek, és annak milyen élettani hatásai vannak. Tele vagyunk hiperaktív, figyelemzavaros vagy apatikus, rossz fogú, ingerült, túlsúlyos, agresszív gyerekkel. Ezek a dolgok nagyon szorosan összefüggenek a táplálkozással. Azok a gyerekek, akik nem fogyasztanak cukrot, vagy csak természetes formában, akik sok friss zöldséget-gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát esznek, egészen máshogy viselkednek. A szülőnek ezt bevállalni hősies tett, miután nem ez a fő csapás, hisz az árral szemben kell úszni. Ehhez nagyon karakánnak kell lenni, mert amikor a gyerek megkérdezi, hogy neki a többiekkel ellentétben miért kell mondjuk frissen préselt almalevet innia, akkor erre tudni kell válaszolni. Hogy a megoldás? Azt tudom mondani, hogy mindenki csak a saját háza táján tudja elkezdeni, illetve azzal, ha tudatosabb vásárlóvá válik. Ha következetesen elutasítja, és nem vásárolja azokat a termékeket, melyek élen járnak az egészségtelenségben. Kedvenc természetgyógyászom szavaival: „nincs közönség, nincs előadás”. Ha senki nem venne chipset, akkor miért gyártanák?

Sokan gondolják, hogy a tudatos táplálkozás és a tudatos élet megfizethetetlen a számukra. Valójában így van ez?

Hát az biztos, hogy a bio minősített áru sajnos sokszorosába kerül, mint a nem bio minősített, és ezt sokan nem engedhetik meg maguknak. De ha más oldalról közelítjük meg a kérdést, rengeteg olyan terméket vásárolnak az emberek, ami ahhoz képest, ami benne van, nagyon drága és abszolút egészségtelen. Ha egyáltalán nem vennének cukros üdítőitalokat, chipseket, csokoládékat, kiló számra cukrokat, vagy ne adj isten leszoknának a dohányzásról, nem innának annyi sört, akkor az így megspórolt pénzt lehetne arra fordítani, hogy hosszú távon egy sokkal józanabb és sokkal egészségesebb életformát alakítsanak ki. Egyébként pedig a piacokon nagyon jó áron, nagyon friss, szezonális terményt lehet vásárolni. A zöldség és a gyümölcs nem drága, ha a szezonjában vesszük. A természet úgy van kitalálva, hogy minden időszakban van valami termény. Magyarország rendkívül jó helyzetben van ebből a szempontból, hiszen bőven vannak állandó piacok, ahol ezek a friss termékek könnyen beszerezhetők.
A magazin táplálkozási szakértője vagy. Miben szeretnél segíteni az olvasóknak?
Itt is ugyanaz a misszióm, amit a főzőtanfolyamokon már évek óta tanítok. Azt szeretném az emberekkel felismertetni, hogy rendkívül sokféleképpen és nagyon-nagyon ízgazdagon lehet elkészíteni a zöldségeket, amik abszolút megállják a helyüket főfogásként. Azt remélem, hogy kipróbálva és megkedvelve ezeket a recepteket, egyre inkább besorolják azokat saját repertoárjukba. Ez egy nagyon izgalmas felfedező út, ahol új ízeket, új alapanyagokat, új főzési technikákat ismerhetnek meg.

Mint a zöldségek pártfogója, te milyen zöldség lennél, ha választanod kellene?

Talán fokhagyma, mert nagyon szeretem. Mindent szeretek, ami fokhagymás. Szerény zöldség, egész évben kapható, és igen komoly tulajdonságokkal rendelkezik. Nagy ereje van, és rendkívüli módon ízesíti az ételeket, tehát egy igen intenzíven jelenlevő, nagyon egészséges zöldség.

Milyen ételt főznél, ha meg kelleni győzni az embereket az általad képviselt szemlélet fontosságáról?

Talán egy fokhagymás, bazsalikomos sült ratatouille-t csinálnék, ha éppen szezonja van a cukkininak, és a padlizsánnak. Ezt mindenki nagyon szokta szeretni, azok is, akik amúgy nagy húsevők. Egy kis fetasajttal megszórva igazi könnyű egytálétel, de lehet tésztával vagy sütőben sült krumplival is enni. Mennyei!