Édesanyám mindig is szeretett új ételeket kipróbálni, és ez gyerekként nagyon tetszett nekem. Ennek hatására döntöttem úgy, hogy szakács leszek. Az iskolában kitűnő tanuló voltam, jutalmakban részesültem és később a munkahelyeken is. Életem első nagy lehetőségét kaptam, amikor a budapesti Hilton Hotelbe kerültem. A főzés nemcsak munka, hanem hobbi szinten is érdekelt, ezért kezemben egy kamerával végigjártam a szállodákat, étlapokat gyűjtöttem, és ha volt egy kis szabadidőm mindig valami új dologgal kísérleteztem. Ez tetszett a vezetőségnek, így különböző versenyekre neveztek be, ahol képviselhettem a szállodát.

Manapság főként vegetáriánus fogásokat készítesz. Honnan a vonzalom?

A kilencvenes évek közepén csapott meg a reform- és vegetáriánus étkezés szele. Mivel ez még szűz terület volt számomra - és addigra már a hústól is kellőképpen megundorodtam -, elkezdett komolyabban érdekelni. Tanfolyamokra jártam, képeztem magam, és egyre inkább azt éreztem, ez az, ami nekem kell. Ettől kezdve vegetáriánus éttermekben főztem, de amikor az egész taposómalommá vált, és egyre kevesebben végeztünk egyre több munkát, elveszett belőlem a kreativitás, ami nélkül nem tudtam dolgozni. Ezért aztán kiléptem az éttermek nehezedő világából, és mivel a gabonakonyha nagyon érdekelt, ez lett a speciális érdeklődési területem. Ma már leginkább a hagyományőrzés érdekel, hogy mai, modern formában hozzam vissza a régi ételeket. Ezért is hívom magam ételreformernek.

Mit jelent egy ételreformer számára a reformkonyha?

Visszatérést a gyökerekhez, a paraszti ételekhez. Amikor odafigyelünk, hogy szezonális, hazai termékeket együnk. Ez az egészséges életmód, ezt kellene alapul venni, mi viszont tévesen reformnak nevezzük. A természetes táplálkozás régen ösztönösen létezett, ma viszont tudatosan kell a gondolkodásunk középpontjába állítani. Mindebben fontosnak tartom a szülők felelősségét, hiszen óriási szerepet játszanak a gyerekek ízlésének és táplálkozási szokásainak kialakításában. Ha már gyermekkorban esznek gabonákat és egyéb teljes élelmeket, később sem fogják elutasítani azokat. Ez egy nagy kihívás, mert folyamatos kreativitást igényel.

Hogyan lehet ezt a kreativitást elsajátítani?

A Waldorf iskolák zömében a gyerekek megfelelően táplálkoznak, otthon viszont már nem, mert a szülők másképpen főznek nekik. Nem mernek hozzányúlni az alapanyagokhoz, sokszor még főzni sem mernek. Ezért fontosak a főzőtanfolyamok, mert ott mindenki próbálkozik, kísérletezik, és a végén olyan sikerélményük van, amit el sem mertek hinni előtte. Sokat segítenek abban, hogy kialakítsuk a szülőkben a bátorságot, és önbizalomra tegyenek szert. Így otthon is nagyobb kedvvel látnak a főzéshez.

Ha jól értettem a gabonakonyhán keresztül szeretnéd megvalósítani a népi hagyományokhoz való visszatérést. Miért olyan fontosak számodra a gabonák?

A gabonák azok az élelmiszerek, amelyek élettani hatásuk szerint a legfontosabbnak tekintendők. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kalóriákat számolva alakítják ki étrendjüket, de a táplálkozás ettől sokkal több, szellemi és lelki töltődés is. Ezért fontosak a gabonák, hisz valódi és teljes értékű élelmiszerek. Segítik szellemünket, tiszta gondolkodást adnak, és vitálisabbnak érezzük magunkat. Ajánlott hetente többször húsmentes napot is tartani. Sokat javít közérzetünkön, hangulatunkon, teljes egészségünkön.

Hogyan valósul meg a természetes életmód a mindennapjaidban?

Számomra az a legfontosabb, hogy amit eszek, az teljes értékű legyen, azaz építsen fizikálisan, lelkileg és szellemileg. Emellett fontos a rendszeres testmozgás is persze. De a legnagyobb gyönyör az, ha segíthetek másoknak kialakítani a számukra megfelelő étrendet. Minden ember más, így a táplálkozás terén is mások a szükségletei. Fontos, hogy az emberek ezt megértsék, mert amelyik táplálkozási irány jó az egyiknek, az nem biztos, hogy jó a másiknak. Tanuljunk meg harmóniában élni, így elkészíteni, és elfogyasztani az ételeket.

Mit üzensz az olvasóknak?

Ajánlatos mielőbb átállni a természetes táplálkozásra, és átadni gyerekeinknek is, hiszen egyáltalán nem mindegy milyen minőségben éljük le az életünket. Fontos, hogy utolsó éveinkben is jól legyünk, és pénzünket ne a sok gyógyszerre költsük. Ehhez azonban már most el kell kezdenünk a változtatást. (várjon Pató Pál úr, ha akar!). Ebben szeretnék én segíteni embertársaimnak, és alternatívát nyújtani, de a táplálkozás individuális, vegye mindenki a bátorságot, és készítse el azt az ételt, ami neki és családjának a legmegfelelőbb. Nem érdemes bedőlni a divatnak, inkább legyünk óvatosak! S nem baj, ha néha elbukunk, így legalább van honnan fejlődni. Egy bölcs üzeni régről: „Ha fehéredni akarsz, szennyeződnöd kell néha.” Hogy ezen az úton ki hol tart, azt mindenkinek az önismeretére bízom.